4.6: Összefoglaló
- Page ID
- 205325
A két minta közötti különbségekkel kapcsolatos kérdésekre többféleképpen lehet válaszolni: hipotézis teszt, p-érték megközelítés vagy konfidencia intervallum megközelítés. Minden esetben egyértelműen meg kell adnia a kérdését, a kiválasztott jelentőségi szintet és a következtetést.
Ha a hipotézis teszt megközelítést választja, össze kell hasonlítania a kritikus értéket a tesztstatisztikával. Ha a tesztstatisztika a kritikus érték által beállított elutasítási zónába esik, akkor elutasítja a nullhipotézist, és támogatja az alternatív állítást.
Ha a p-érték megközelítést használja, ki kell számítania a tesztstatisztikát, és meg kell találnia az adott értékhez társított területet. Kétoldalas vizsgálat esetén a p-érték a tesztstatisztika abszolút értékének kétszerese. Egyoldalú teszt esetén a p-érték a tesztstatisztikától balra vagy jobbra eső terület. A döntési szabály kimondja: Ha a p-érték kisebb, mint α (szignifikancia szint), utasítsa el a nullhipotézist, és támogassa az alternatív állítást.
A konfidencia intervallum megközelítés intervallumot állít fel az átlagok vagy arányok különbségéről. Ha az intervallum nullát tartalmaz, akkor arra a következtetésre juthat, hogy nincs különbség a két csoport között. Ha az intervallum tartalmazza az összes pozitív értéket, akkor arra a következtetésre juthat, hogy az 1. csoport szignifikánsan nagyobb, mint a 2. csoport. Ha az intervallum tartalmazza az összes negatív számot, akkor arra a következtetésre juthat, hogy a 2. csoport szignifikánsan nagyobb, mint az 1. csoport.
Minden megközelítésben világos és tömör következtetésre van szükség. A feltett kérdésre a megközelítés eredményeinek megadásával KELL válaszolnia.

